Össze csaptak a hullámok, de újra futok.

Utoljára arról számoltam be, hogy milyen ügyes vagyok, hogy félmaraton, meg egy hét alatt 46 km... Remélem büszkék is voltatok rám, mert most nem sok jót tudok írni. :) De hát az élet nem mindig fenékig tejfel... Ugye?

Az edzések elsőre azért maradtak el, mert "elftelenítettem" a fejem. Igen, hosszú idő után rászántam magam, hogy átszabatom a füleim... Így egy ideig le voltam tiltva a futásról is.
Aztán sajnos a lelkileg zakkantam meg, mert Édesapám meghalt. Így támadási felületet talált rajtam még valami nyavalyás vírus is.
Szóval hiába esett volna mindennél jobban a lelkemnek egy futás, a testem nem bírta volna.

Így esett, hogy 13 napon keresztül semmit sem mozogtam :( Azaz olyan 6-8 futás maradt ki az életemből. Ami valljuk be, azért elég sok :(

Vasárnap délután újra bele ugrottam a cipőmbe és útnak indultam. Zsolti megint bringával kísért :)
Milyen szépen mutatna itt, ha azt írnám, hogy micsoda élmény volt és csak úgy szárnyaltam. De sajnos igen nyögve nyelősen ment, sőt néha odáig fajult a dolog, hogy úgy éreztem megállok és a büdös életbe többet egy métert sem futok. Végül 6 kilométert leküzdöttem és legalább utána jött a kellemes, jól megérdemelt érzés, hogy na csak megcsináltam.

Jajj, azt majdnem elfelejtettem megírni, hogy végre sikerült hozzá jutnom a régóta áhított Könyvhöz!

Miltényi Márta - Monspart Sarolta A futás csodálatos világa.

Nagyon oda vagyok érte. Tetszik a stílusa, olyan kis huncutság árad belőle :) Rengeteg hasznos információ van benne és szerintem aki addig nem volt szerelmes a futásba, miután ezt a könyvet elolvassa, bizony az lesz! :)







Na aztán tegnap este, az utolsó varratok is kikerültek a fülemből. Boldogság :)
Ennek örömére újra megteszteltem, hogy hányadán állok a futással. Úgy látom kemény ára van egy 2 hetes szünetnek, mert megint szinte végig kínlódtam az egészet.
Adja valaki vissza a futókámat! MOST!

Nem is lenne ezzel olyan nagy bajom, ha nem közeledne ennyire sebesen az a debreceni félmaraton. De azért menni fog ugye? :)