A nyúl, a csiga és a dobogó, avagy Szekszárd Borvidék félmaraton váltó.

Emlékeztek? Ott hagytam abba, hogy a nyúl meg a csiga együtt fog futni... Gondoltátok volna hogy egy csiga lehet első egy futóversenyen? Én nem. De minden jel arra utal, hogy ha a nyúl nagyon gyors és a csigát kicsit elterelik és felpörög, akkor bizony ők ketten állnak a dobogó a legfelső fokán! A csiga és a nyúl. :)


Na nézzük mi is történt szombaton:

Napfényes, de enyhén szeles időben érkeztünk meg Szekszárd városába. Időnk bőven maradt még. Így miután Pátyalsó sporival (Ő a NYÚL) beneveztünk, Tónival feltöltöttük a tankot csokival, szendviccsel és némi gumicukival és élveztük a napsugarait. Páran megismertek edzésonline-ról, többek között a főszervező srác Márkus István is oda jött, hogy ugye én vagyok Eperszem :) Kicsit össze zavarodtunk, hogy most nekem hova is kéne mennem váltani, mert lehetett hármasban is és párosban három verzióban futni. Megkérdeztük hát Istvánt,ő tuti képben van, aki a buszhoz irányított, hogy majd az jól felvisz engem a helyemre és amikor a Nyúl másodszor oda ér ott jövök én.

Akkor nincs más hátra, mint csomag beadása és irány a busz. Szépen felcipelt minket a kilátóhoz, ahol sok-sok váltós rajtszámos társammal várakoztunk. Gyerekek, olyan kilátás volt onnan a városra, húúú, gyönyörűséges. Itt már kezdtem sajnálni, hogy nem nyomom végig a versenyt és így csak ízelítőt kapok ebből a káprázatos tájból.
Egy kis ücsörgés után elkezdtek felérni az első futók, na az arcokat elnézve, már inkább megkönnyebbültem, hogy én most ezt nem futom végig. A küzdelem mosolya azért ott lapult szinte minden arcon! Én lelkesen tapsoltam és biztattam mindenkit, jó érzés volt szurkolónak is lenni.

Ezután tudtam, hogy nagyjából egy órám van napozni és élvezni a kilátást. Türelmesen vártam, de csak nem jött senki időben. Nem teljesen értettem mi lehet, de nem aggódtam túl. Szép lassan elkezdtek jönni a futók, megérkezett az én váltótársam is, gyorsan átadta a chippet és rohant is tovább.

'Na akkor most mindent bele' - gondolta a csiga és neki indult :)
Az utam egy jó kis lejtővel indult, de nekem még ez is kihívást okozott. Hogy fussak gyorsan, de úgy, hogy arcra ne essek? Nagy nehezen, de találtam egy alkalmasnak tűnő testtartást és csak mentem ahogy tudtam. Elég hamar feltűnt a szemem sarkából, hogy mintha az egy 18-as tábla lett volna... De én szaladtam gyorsan tovább.

Meg kell mondjam, tök fasza volt élmezőnyben menni. Ez is hajtott kicsit, így szedtem a lábam,  sokszor 5:10 -es tempókkal. Mellém ért egy srác és megdicsért, hogy milyen jól csapatom :D Hát nem tudta ő, hogy bennem pár kili van csak még.

Aztán szép lassan egyre gyanúsabb lett hogy kevesebb lesz az én részem mint terveztük, de sebaj, most már akkor mindent bele, meg kell tolni. Egy minimális emelkedőt fogtam csak ki, úgy tűnik pofátlan módon a szinteket is megúsztam a maradék 4 és fél kilométeren. :)

Egy kanyar és hopp ott a cél kapu, Nyúl barátom épp elindult volna elém, de már jöttem is, "berobogtam" a célba :) Érem egy kis víz, Pátyalsónak óriás grat, hogy ilyen szépen lenyomta és milyen jó lett az időnk általa.

Nincs más hátra, mint végig nézni ahogy sorra jön be a sok-sok hegyifutó. Hihetetlen élmény első sorból végig követni a célba érkezést, azok a büszke arcok... Jajj tényleg néha olyan pillanatokat kaptam el, hogy esküszöm megkönnyeztem. Pl. ahogy felpattan egy kisfiú mikor meglátja az apukáját és a nyakába ugrik. Örülök, hogy ezt a részét is átélhettem.

Szépen sorban minden kedves ismerős befut, és sorra úgy nyilatkoznak hogy nagyon jó volt, de elég kemény. Kis pihegés, zsíros kenyér és fröccs a terv, utána indulunk.

Egyszer csak jön a Nyúl óriás vigyorral az arcán, Eperszem!!!! Elsők lettünk!

Gondolhatjátok milyen fejem lett :) Azt sem tudtam sírjak vagy nevessek, hogy Páty által bele kóstolhatok a dobogózásba. Mert lássuk be, ez a helyezés nem az én érdemem, de ettől még piszkosul örülök, hogy pár hete felkérte a nyúl a csigát, hogy fussanak együtt váltót. Én is bele adtam mindent, végülis életem leggyorsabb tempóját toltam, mint valami turbócsiga :D

Lehet hatott Zenoka csigás videója? :)



Így a tervezett indulás kicsit késik, mert még dobogóra kell állnunk :) Nehéz az élet mi? :)
Sajnos már a harmadik és második helyezett páros sincs ott, így egyedül díszelgünk a dobogón a kalács éremmel és az oklevéllel:

Első sorban köszönöm kedves váltótársamnak, Pátyalsó sporttársnak, hogy megízlelhettem ezt a dobogósdít!

Márkus Istvánnak és a szervezés segítőinek hatalmas gratula, hogy egy ilyen csúcs szuper versenyt hoztak össze! Asszem jövőre is ott a helyem, reméljük már egyéniben is!

Krystáknek, Tóninak köszi a társaságot és a fuvarokat!