Szóval pár hónapja kiderült, hogy a női futás idén nem ősszel, hanem június 5-én lesz. És mi lesz még június 5-én? A keszthelyi kilométerek, a 4RUN sorozat befejező állomása. És még mi az ami június 5-én van??? Az én drága kicsi Lánykám születésnapja!
Remek, egy tökéletes megoldás jöhet szóba: klónozás. :)
A szülinapot nem hagyhatom ki az egyértelmű, sőt ha gyerek buli is lesz, az egész napos program. Hmm, és ha egy nappal előbb lenne a buli? Na ok ez a része megoldva, másnap az egész család leutazna Keszthelyre ott ünnepelnénk, nem rossz... Alakul ez.
De aligha megy jól a készülés, a vivicitta se ment túl jól... nem is akarok félmaratont futni és ezért átszervezni a család életét. Akkor csak egy kis kitérő aznap, de azért a Lányomtól engedélyt kérek. És ő rábólint, mert tök jó fej. :)
Na így alakult, hogy végül a női futira neveztem be. Végre a Margitszigeten!!
Szerintetek volt annak bármi esélye, hogy oda érek időben, nyugiban és kényelmesen? Főleg, hogy aznap ugye reggel Dorci köszöntéssel és kis játékkal kezdtük a napot. Na jó, ez csak magyarázkodás, szokásomhoz híven csöppet késve indultam.
Szerintem ha nincs ott Saci barátnőm az ÖKO sátorral, és nem pattanok fel a 26 -os buszra, futhattam volna a rajt után az fix. :) Runka már meg sem lepődött szerintem, hogy Eper csörög, hogy persze nem ér oda :)
Na mindegy végül minden sikerült és pár perccel rajt előtt be is tudtam állni, először egészen előre, de mikor feltűnt a táblán, hogy 4-5 p/km, akkor szépen hátra somfordáltam, mint egy rossz kutya akit a helyére zavartak.
Ez egy igen elbaltázott lépés volt...
Péter Ati megint lekvárt kavartatott, almát szedetett velünk, hangulat csodás volt, még egy-két kép és RAJT!
Elindultunk szépen, lassan, de még milyen lassan... Annyira beszorultunk az első két kilométeren, hogy nem igazán tudtunk menni, próbáltam kerülgetni, de nem volt az sem egyszerű, így nem is erőltettem. Bezzeg ha nem mászom a helyemre...
Haladtam, amennyire csak lehetett. Iszonyat meleg volt, pedig direkt levizezett sapiban indultam, de nem sokra mentem vele. Bárcsak esne! mikor picit lehetett menni akkor 5:20-5:30 as tempó is sikerült és nem is esett rosszul. Pont egy hete futottam utoljára, de ennek nem éreztem hátrányát. Igaz bringa és Nike training végig volt.
Áthaladtunk a cél kapun, itt tarthattunk olyan 3 és fél kilométernél, már nem emlékszem mit mutatott a tábla, de a titkon remélt 42 p itt már biztos volt, hogy nem lesz meg.
Végre frissítő pont, nagyon vártam a vizet már. Sapimat megint jól megmártottam és a fejemre is öntöttem egy adagot :) Tök jól feldobott, igyekeztem gyorsan szedni a lábaim, már lehetett előzgetni is szépen.
Jé, valami rám cseppent, és megint... juj, esik! És még hozzá ez most milyen jól esik! :)
Komolyan mondom, itt lett ebből a versenyből, az eddigi legjobb :) Nem kicsit szemerkélt, konkrétan ránk szakadt az ég, óriás cseppekben és néhol már bokáig állt. De meleg volt és nagyon jó!
A sapi széléről csöpögött a víz, a gatyám teljesen rám ragadt, a bugyim is csurom víz, és a cipőim percről percre egyre nehezebbek, de csak vigyorogtam mint a vadalma. Ezt mindenkinek ki kéne próbálni! Főleg annak a két cuki cicalánynak, akik teljesen összeroppantak a 26-os buszon, annak a hírnek a hallatán, hogy nem viszi a Palatinusig a formás popójukat. 3!! megállót gyalogolni kell! 3-at??? jaj hát majdnem bele akartak halni, mókásak voltak :D
Szóval egyre jobban esett, picit aggódtam a családért, hogy kiértek már utánam? Van hova bebújni nekik? Esőkabi biztos van náluk, nagy baj nem lehet.
Néha szembe fújt a szél, ott éreztem, hogy lassulok, de már nem volt baj, ez öröm futi a javából nem sietünk már sehova. Az emberek itt-ott próbáltak megbújni és csak nézték a sok bolondot, hogy még élvezi is ezt :)
Elég hamar jött is a cél, ott picit még próbáltam sprintelni, mert hát miért is ne és szépen berobogtam.
Plecsni a nyakba, persze csak átmenetileg, mert az nem engem illetett, hanem a szülinapost!
Mielőtt nálam marad,leadtam a chipet és felvettem a rajtcsomagot, sajnos gyerek méret már nem volt pólóból. Közben találkoztam egy régi ismerőssel, Zsófival, akivel kiskorunk óta egy lakótelepen lakunk. És tudjátok mit mondott? Hogy nekem köszönheti, hogy itt volt és lefutotta :) Látta nálam Facebookon. Nagy tetszett neki, jön máskor is, tök jó!
Gyorsan elkaptam még Runkát egy puszira és mint később kiderült Debyt is elkaphattam volna, de erre ott nem jöttem rá :( Deby legközelebb szólj rám, légyszii!
Kicsit később oda ért a kis családom is, Lánykám nyakába az érem, tökre örült neki! És átgyalogoltunk a szigeten mezítláb, hát isteni volt komolyan!
 |
| A plecsnis, szülinapos :) |
Sok ilyen versenyt, sok ilyen jó kis napot még!
Hát gratula a kishölgy anyukájának!Ilyen esőben szaladni nagyon klafaaaaaaaaaaaa!!!!!Keszthelyen irgalmatlan meleg volt, látod, cserében kaptál egy kiadós melegzuhanyt!
VálaszTörlés