Végeztünk...

Éreztem én egy ideje, hogy nem vár ránk már közös jövő, de húztam, halasztottam. Nehezen mondja ki az ember a végső búcsúszót.

Pedig amennyi fájdalmat okozott már régebben meg kellett volna hozni ezt a döntést...

Csak azért eszembe jut ilyenkor, hogy milyen szépen kezdődött minden, másokkal megküzdve, mindent bedobva jutottam hozzá és talán ha ő nincs, minden máshogy alakul.

Igen, 2010 nyár elején az edzésonline-on meghirdetett cipőteszten egy sikeres pályázattal, jutottam hozzá az Adidas supernova glide futócipőmhöz. Kapcsolatunk rózsásan indult, de voltak fájdalmasabb pillanatok. Ugyanis a 3 csík egyikét nagyon nem szerette a talpam széle, így folyamatosan visszatérő vízhólyaggal harcolt ellenne. Nagyobb távokon az is kiderült, hogy a boltban dolgozó hölgy nem volt a helyzet magaslatán, amikor a méret választásban segített, ugyanis kicsi nekem ez a cipő. Végülis csak 3 körmöm bánja :)

Időközben lett új cipőm is, amit azóta is gond nélkül használok, de úgy gondoltam váltásnak meg úgy egyáltalán tök jó lesz még. Voltak jobb napjaink, volt mikor egészen megszoktuk egymást.

De tegnap hosszú idő után megint bele bújtam és körülbelül 2 kilométer után éreztem, hogy ebből bizony baj lesz... Szerintetek megálltam?? Hát persze hogy nem. Most megint szép kis vízhólyagom lett.

Szóval egy szó, mint száz, nincs mit tenni kimondom: VÉGEZTÜNK! Köszönök mindent, azért jó szívvel fogok rád emlékezni, bármi is történt közöttünk :D