2011. március 31., csütörtök

Elhasználódott háziorvosomat, használható dokira cserélném!

Egy ragaszkodó vírus miatt kénytelen voltam ma orvoshoz menni. Ha már arra jártam, gondoltam megemlítem neki, hogy ősszel maratont szeretnék futni és tekintettel a szívem múltjára talán egy terheléses EKG nem ártana.
Erre a dokinő:
Jajj Viktória, tényleg maraton? Hát ez jól hangzik, persze azonnal megnézem hova is kéne mennie kardiológiára, vagy esetleg sportorvoshoz.
Na persze. Ha így reagált volna, akkor úgy viselkedne, mint egy közönséges háziorvos... De nem, sajnos a következő reakciót kaptam:

Ide figyeljen, terheléses EKG-ra a kardiológia küldi. Én meg csak olyan betegeket utalok kardiológiára, akiknek panaszuk van, vagy betegek. 

És tényleg. Ennyivel le is zárta ezt a témát. Nem izgatta se a szívem, se a futásom.
Na ne tudjátok meg mit ment végig a fejemben ... Hát nem elég, hogy valaki elővigyázatos? Muszáj konkrét akut panasznak lenni? Nem elég, hogy műtötték is a szívem?
Vagy én vagyok a hülye??


Szóval úgy döntöttem ideje lecserélni ezt az orvost, nem is értem mire várok 15 éve?

Addig is ha valaki tud javasolni egy sportorvost, esetleg kardiológust, akkor ne fogja vissza magát, kérem! De XVI. kerületi háziorvos is érdekel! :) Köszönöm!

2011. március 29., kedd

Tavaszköszöntő futás, avagy Vivicittá 2011. :)

Igen 13 nap van még hátra a következő félmaratonomig, amit a T-Home Vivicittá rendezvény keretein belül tervezek lefutni.

Ez a rendezvény irtó közel áll a szívemhez, mert tavaly a 12 kilométeres távon indultam először ilyen futó eseményen.
Óriás szerelem lett ebből, ahogy láthatjátok, sőt tulajdonképpen a blogom is ezzel a bejegyzéssel indult.

Vannak kedves ismerőseim akik most neveznek/neveztek erre a távra először...  Briel, wetike, Deby Óriás hajrá innen is!

Idén van lehetőség először ezen a mulatságon félmaratoni távot is futni, sokaknak ez lesz az első 21,2 kilométere versenyen, így Zenoka, Forgi, és megannyi név a naptárban .. Nagy-nagy hajrá!

Bízom benne, hogy valamennyiünk életében ez a varsárnapi egy emlékezetes nap lesz, ahogy ez tavaly is volt, ugye Run-ka?

Én meg csaknem bánom meg, hogy a 21 kilométert választottam, legalább van esélyem PB-t futni :P Nem? :)

Minden távon indulónak sérülésmentes, boldog futást kívánok!

2011. március 21., hétfő

Szerelmem, Pisztácia :)

Családunk az elmúlt két hétben újabb két taggal bővült, Apafej és jómagam is beszereztünk egy új járgányt.
Én hétvégén estem óriás szerelembe, amikor IDE keveredtem. Óriás szerencsém volt, mert tegnap pont kiállítottak a WAMP-en, így megtudtam nézni a cangákat. Már pisztácia felé hajlottam erősen, de a mérete végképp meggyőzött. Ő volt a legkisebb, így elér a lábam a pedálig :D

Szóval este elhozták nekem a kis szépséget a srácok.

Hihetetlen boldog vagyok, nézzétek milyen szép:


2011. március 14., hétfő

Debrecenbe kéne menni, 21 kilométert futva tenni... I. Rotary félmaraton beszámoló.

Budapest, Mátyásföld 5:45 perc 3 fok

Normális esetben ilyenkor még mélyen alszom, esetleg ha véletlen úgy adódik, csak most kerülnék ágyba... De most kivételesen menetfelszerelésben állok az utcán és várom Tónit. Aki 1 órával ezelőtt ért haza a munkából, szóval 0 alvással jön félmaratonozni... Nem kell félteni, meg se kottyan neki az ilyesmi :)

Budapest, Újpalota 6:25 perc 6 fok

Egy laza késéssel sikerült bemutatkozni az eddig csak fórumról ismert sporttársainknak, Tzhnak és Krystának. Ezúton is sorry.
Kocsiból átcuccolás és már indul is a kis csapat Debrecenbe.

Útközben túrabeszámolókkal, versenyélményekkel szórakoztatjuk egymást. Laza 15 perces szundival ki is piheni magát Tóni :)

Debrecen, 9:00 9 fok

Megérkeztünk, parkolásra a versenyközponttól kb. 1 kilométerre van lehetőség. Semmi gond, az pár perc séta. Felvesszük a rajtcsomagot, körbe nézünk. Vissza séta a kocsihoz, hogy a bendőnket is megtömjük egy kis szendviccsel és csokival. Pakolgatunk, öltözködünk, kütyüt felszereljük és hoppá már el is ment az idő... Akkor irány a csomagmegörző és a RAJT!

Debrecen, 11:00 13 fok

Gyomromban már kellemesen repked a kis pillangó.. Biztos ismeritek ti is, ez nem az rossz fajta izgalom, hanem ami még kell is, egy kis egészséges versenydrukk. :)
Rajtnál kiderül, azért csak jól jön a rózsaszín sapi, mert egy fórumtárs, Sneci is ez alapján azonosít be. :)

Rajtpisztoly dördül és mi elindulunk, igen neki kezdek életem első hivatalos félmaratonjának. Biztos kell ez nekem? Menni fog? Na nem, ezt most nem engedhetem meg magamnak, nem kínlódunk, már csak futni kell :)

A stadionban tett kör után, hamar az állatkertben találjuk magunkat :) Neeem, nem az emberek viselkednek úgy, hanem valóban befutunk a debreceni állatkertbe, és szemezünk a kecskékkel és zebrákkal. Édesek nagyon, egyből mosolyt varázsolnak az arcomra.
Összesen 4 kört kell megtennünk, ami nekem segít a kilométerek legyűrésében. Már csak 4 kili ebből a körből, aztán már csak 3-szor ennyi és így tovább... Olyan szépen süt a nap, csodálatos idő van, a kedvünkért a tavasz is előbújt teljesen.
Sneci sporttársnővel kerülgetjük egymást, nagyon jól húz előre! Aztán a második kör vége felé lemaradok tőle.
A fejem nem készült rendesen a versenyre, mert folyton előbújik valami gonosz kis manó, aki olyanokon agyal hogy ez volt az utolsó, majd a Vivicittán is átnevezek a 12-re és át értékelem a terveim. Következő pillanatban már Lecsó dala, a napsütés, a mosolygó emberek olyan eufóriát okoznak, hogy azt leírni sem tudom... Szóval hangulatváltások vannak rendesen.
Körönként 2 frissítő állomás van, vízzel, energia itallal, szőlőcukorral és nápolyival, számomra ez teljesen megfelel :)
3. kör végén feltűnik Eszter, dob egy nagy pacsit, örülök hogy ő is ott van. Eszembe jut hogy ha eddig nem előzött meg Tóni, akkor bizony már nem is fog és mégsem ver rám egy kört! Bi-bi-bi :D

4. körnél mellém kerül egy srác, egy darabon együtt megyünk, utólag a nap végén derül ki, ő az edzésonline-ról Mike01 sporttárs :)


Egészen jól haladok néha simán tartom az 5:40-es tempót, még elképzelhető hogy meg lesz a 2 óra 8 perc. De a 18. kilométer környékén egy pukkanással kidurran az addig is erősen zavaró, frissen beszerzett vízhólyagom. Jajj, ez most nem kellemes, csíp és szúr és ááááá... na eszembe jut a jól ismert: "Nem fáj, csak másképp jó!" mondás. Itt erősen stílust váltok, mondhatni sántikálni kezdek, de haladok, ahogy csak tudok.

Debrecen, 13:11 14 fok


Tóni megpróbál lefotózni, de túl gyorsan száguldok az utolsó métereken :D





Átlépem a célkaput, kezem remeg, és igencsak elfáradtam. De nagyon boldog vagyok. A nyakamba érmet akasztanak,  Eszter szalad oda hozzám gratulálni és beszélgetni, de nem vagyok túl kommunikatív. :)
Tónival a fűbe heveredünk, amikor különös dolog történik...
A hangszóróból felcsendül a 'Most múlik pontosan' c. szám... ami erősen Édesapámhoz, illetve az ő elbúcsúzásához kötődik... :'( Először záporként öntik el az arcomat a könnyeim, de rájövök csak egy jel, hogy itt van látott és büszke rám. :) Köszönöm!



Egy kis hamizás, sörözés, mekizés után útnak indulunk. Én nagyon kimerültem a nagy futkározásban :) Hazafelé még kellemeset csacsogunk, miközben gyönyörű naplementét nézhetünk.
Jó kis nap volt, köszi mindenkinek, köszi Nektek!

És köszönöm a telefonos, személyes, Edzésonline-on, FB-on tett dicsőitő, biztató szavakat nektek, tök jó fejek vagytok!







Garmin:



Nike:

2011. március 1., kedd

Össze csaptak a hullámok, de újra futok.

Utoljára arról számoltam be, hogy milyen ügyes vagyok, hogy félmaraton, meg egy hét alatt 46 km... Remélem büszkék is voltatok rám, mert most nem sok jót tudok írni. :) De hát az élet nem mindig fenékig tejfel... Ugye?

Az edzések elsőre azért maradtak el, mert "elftelenítettem" a fejem. Igen, hosszú idő után rászántam magam, hogy átszabatom a füleim... Így egy ideig le voltam tiltva a futásról is.
Aztán sajnos a lelkileg zakkantam meg, mert Édesapám meghalt. Így támadási felületet talált rajtam még valami nyavalyás vírus is.
Szóval hiába esett volna mindennél jobban a lelkemnek egy futás, a testem nem bírta volna.

Így esett, hogy 13 napon keresztül semmit sem mozogtam :( Azaz olyan 6-8 futás maradt ki az életemből. Ami valljuk be, azért elég sok :(

Vasárnap délután újra bele ugrottam a cipőmbe és útnak indultam. Zsolti megint bringával kísért :)
Milyen szépen mutatna itt, ha azt írnám, hogy micsoda élmény volt és csak úgy szárnyaltam. De sajnos igen nyögve nyelősen ment, sőt néha odáig fajult a dolog, hogy úgy éreztem megállok és a büdös életbe többet egy métert sem futok. Végül 6 kilométert leküzdöttem és legalább utána jött a kellemes, jól megérdemelt érzés, hogy na csak megcsináltam.

Jajj, azt majdnem elfelejtettem megírni, hogy végre sikerült hozzá jutnom a régóta áhított Könyvhöz!


Miltényi Márta - Monspart Sarolta A futás csodálatos világa.

Nagyon oda vagyok érte. Tetszik a stílusa, olyan kis huncutság árad belőle :) Rengeteg hasznos információ van benne és szerintem aki addig nem volt szerelmes a futásba, miután ezt a könyvet elolvassa, bizony az lesz! :)







Na aztán tegnap este, az utolsó varratok is kikerültek a fülemből. Boldogság :)
Ennek örömére újra megteszteltem, hogy hányadán állok a futással. Úgy látom kemény ára van egy 2 hetes szünetnek, mert megint szinte végig kínlódtam az egészet.
Adja valaki vissza a futókámat! MOST!

Nem is lenne ezzel olyan nagy bajom, ha nem közeledne ennyire sebesen az a debreceni félmaraton. De azért menni fog ugye? :)