Beszéljenek a képek helyettünk, köszi Roob!
2012. augusztus 30., csütörtök
2012. augusztus 22., szerda
2012.08.12. 00:00-06:00 - S!6 - Különös éjszaka volt...
Augusztusi éjszaka? Hulló csillagok? Duna-part? Suhanj Alapítvány? Jótékonysági futóverseny? 6 órás? Váltóban is lehet?
Természetesen ott a helyem, ott a helyünk. :)
Runberries ( XVI. kerületi futóklub) első csapata, nagyjából 3 perc alatt állt össze a kemény, lelkes magból. A második csapat már kissé nehezebben, szinte az utolsó pillanatban jött össze... Szerencsére, mert nagyon szépen teljesítettek, de nem mondom el előre.
Szombat este 9 órára kellett a parkba érkeznem, hát mit mondjak kipihentségem igen kifogásolható, de ne menjünk most bele a részletekbe :)
Történelmi pillanat: pontban 21:00 és én oda értem, kellő vidámsággal indul útnak a két autó. Írány Szigetmonostor.
Megérkezünk, és a fülledt nyári éjszakai helyett, kezdi villogtatni a fogsorát a hideg. Többen pokrócba csavarva, hálózsákba bújva várják, hogy futással melegítsék majd fel magukat.
Természetesen a mi két csapatunk talál erre jobb megoldást is és roséval készül a futásra. :) A nem pihentségem okán érdekese módon egy fél deci bor is nehezen megy le. Sebaj, úgy is futni jöttünk!!
Gyorsan kitalálja mindkét csapat a taktikát, én a mieinket meggyőzöm, hogy váltsunk körönként, mert így is kb. 50 percet kell várnia mindenkinek, de így majd bele adhat apait-anyait.
Néha körbe sétálok, és igyekszem minden kedves ismerőssel váltani pár jó szót, hihetetlen körbe nézek és mindenhol ismerősök, barátok, mint egy kis család. :) Jó érzés.
Éjfél után pár perccel Gusztos Péter elrajtoltatja a futókat, vannak akik ketten, hárman, négyen, ötön, hatan küzdik le a 6 órát, de szép számmal akadnak olyanok is akik egyedül fogják végig futni ez az éjszakát. Hihetetlen ugye? Pedig igaz!
Nálunk Péter kezdte a futást, akarom mondani száguldást, aztán jöttem én, utánam Gábor, majd Kata, őt követte Viki, a sort Robi zárta. 2-3 kör után már voltak kisebb nagyobb cserék és egy-egy duplázás is, de a taktika úgy tűnik bevált! A váltásokat már annyira gyorsan csináltuk, hogy egyre viccesebb volt.
Nagyon szépen gyorsan haladtunk és körről körre döntöttem meg a saját rekordjaim, reggel 6-ra, már sikerült 5 perc alá bemennem kicsit hosszabban, és a végül a két kilométer átlaga: 5:01 lett, kiráááály. Sosem hittem volna hogy tudok ilyen tempót futni... Oké, most csak 2 kilométert, de lesz az egyszer több is.
A hangulat leírhatatlan volt, közel két kilométeres kör, fordítóval, azaz mindig fut veled szembe valaki, mindig van kin elcsodálkozni, dicsérni, biztatni. Hatalmas élmény volt! Például egy pályán futni Lubics Szilvivel? Hát ránézel és olyan lendületet ad, hogy hihetetlen! Jó látni a sok sok kitartó embert, akinek még 5-6 óra után is van kedve egy mosolyt oda dobni, ezt át kell élni nem lehet leírni!
A frissítő pontot nem használtam ilyen pici távon, de annyira kedves volt mindenki minden körömben biztatott. Ulrik ki tudja mióta lehet talpon mennyi dolga van, de még reggel 5kor is van annyi energiája, hogy oda kiabáljon hogy hajrá!! Hát életem egyik leges legjobb futóversenye volt, hatalmas nagy köszi a Suhanjnak és mindenkinek aki segített ebben!!
Reggelre a verseny végére egyre jobban elkapott a versenyláz, főleg hogy az egyik csapatunk 3. a másik a 8. helyen állt. Befutottam, jött Péter, ezután Robi jött volna a legutolsó körre, de addig könyörögtem míg kezembe nyomta a lufit hogy akkor vigyem amíg tudom. Ez a lufi arra szolgált, hogy a nem teljes köröket bele tudják mérni a 6 óra alatt teljesített távolságba. Én mentem mint az állat minden erőmet bele adva, és nem hittem hogy végig érek, de csak volt 1-2 perc ráadás, így centire pontosan vissza értem a váltópontra és lehajítottam a lufit: Nesztek, bazz, vissza hoztam :D
Kissé elpilledtünk mire felkelt a nap, és fáradtan nyammogtuk a bundás kenyeret vártuk az eredmény hirdetést, de azt hiszem mindenki nevében mondhatom, nagyon elégedettek és boldogok voltunk, különös éjszaka volt mögöttünk.
Köszönöm nektek RUNBERRIES!! Jók voltunk! :)
Természetesen ott a helyem, ott a helyünk. :)
Runberries ( XVI. kerületi futóklub) első csapata, nagyjából 3 perc alatt állt össze a kemény, lelkes magból. A második csapat már kissé nehezebben, szinte az utolsó pillanatban jött össze... Szerencsére, mert nagyon szépen teljesítettek, de nem mondom el előre.
Szombat este 9 órára kellett a parkba érkeznem, hát mit mondjak kipihentségem igen kifogásolható, de ne menjünk most bele a részletekbe :)
Történelmi pillanat: pontban 21:00 és én oda értem, kellő vidámsággal indul útnak a két autó. Írány Szigetmonostor.
Megérkezünk, és a fülledt nyári éjszakai helyett, kezdi villogtatni a fogsorát a hideg. Többen pokrócba csavarva, hálózsákba bújva várják, hogy futással melegítsék majd fel magukat.
Természetesen a mi két csapatunk talál erre jobb megoldást is és roséval készül a futásra. :) A nem pihentségem okán érdekese módon egy fél deci bor is nehezen megy le. Sebaj, úgy is futni jöttünk!!
Gyorsan kitalálja mindkét csapat a taktikát, én a mieinket meggyőzöm, hogy váltsunk körönként, mert így is kb. 50 percet kell várnia mindenkinek, de így majd bele adhat apait-anyait.
Néha körbe sétálok, és igyekszem minden kedves ismerőssel váltani pár jó szót, hihetetlen körbe nézek és mindenhol ismerősök, barátok, mint egy kis család. :) Jó érzés.
Éjfél után pár perccel Gusztos Péter elrajtoltatja a futókat, vannak akik ketten, hárman, négyen, ötön, hatan küzdik le a 6 órát, de szép számmal akadnak olyanok is akik egyedül fogják végig futni ez az éjszakát. Hihetetlen ugye? Pedig igaz!
Nálunk Péter kezdte a futást, akarom mondani száguldást, aztán jöttem én, utánam Gábor, majd Kata, őt követte Viki, a sort Robi zárta. 2-3 kör után már voltak kisebb nagyobb cserék és egy-egy duplázás is, de a taktika úgy tűnik bevált! A váltásokat már annyira gyorsan csináltuk, hogy egyre viccesebb volt.
A hangulat leírhatatlan volt, közel két kilométeres kör, fordítóval, azaz mindig fut veled szembe valaki, mindig van kin elcsodálkozni, dicsérni, biztatni. Hatalmas élmény volt! Például egy pályán futni Lubics Szilvivel? Hát ránézel és olyan lendületet ad, hogy hihetetlen! Jó látni a sok sok kitartó embert, akinek még 5-6 óra után is van kedve egy mosolyt oda dobni, ezt át kell élni nem lehet leírni!
A frissítő pontot nem használtam ilyen pici távon, de annyira kedves volt mindenki minden körömben biztatott. Ulrik ki tudja mióta lehet talpon mennyi dolga van, de még reggel 5kor is van annyi energiája, hogy oda kiabáljon hogy hajrá!! Hát életem egyik leges legjobb futóversenye volt, hatalmas nagy köszi a Suhanjnak és mindenkinek aki segített ebben!!
Reggelre a verseny végére egyre jobban elkapott a versenyláz, főleg hogy az egyik csapatunk 3. a másik a 8. helyen állt. Befutottam, jött Péter, ezután Robi jött volna a legutolsó körre, de addig könyörögtem míg kezembe nyomta a lufit hogy akkor vigyem amíg tudom. Ez a lufi arra szolgált, hogy a nem teljes köröket bele tudják mérni a 6 óra alatt teljesített távolságba. Én mentem mint az állat minden erőmet bele adva, és nem hittem hogy végig érek, de csak volt 1-2 perc ráadás, így centire pontosan vissza értem a váltópontra és lehajítottam a lufit: Nesztek, bazz, vissza hoztam :D
Kissé elpilledtünk mire felkelt a nap, és fáradtan nyammogtuk a bundás kenyeret vártuk az eredmény hirdetést, de azt hiszem mindenki nevében mondhatom, nagyon elégedettek és boldogok voltunk, különös éjszaka volt mögöttünk.
Köszönöm nektek RUNBERRIES!! Jók voltunk! :)
2012. augusztus 14., kedd
2012. augusztus 3., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)