Balaton kerülés 3. nap

Badacsonylábdihegyen virradt ránk a nap. Teljesen kipihenten ébredtünk, legalábbis mi ketten Zsoltival :) Mint később kiderült a többiek nem aludtak túl jól.
Svédasztalos reggeli várt minket mindenféle jóval: kalács, kenyér, zsemle, virsli, rántotta, sajtok, felvágott. Szépen, lassan sikerült elkészülni mindenkinek, így útra keltünk. Hétfő talán túl kényelmesnek is ígérkezett, mert Máriafürdő volt a cél. Ez az egy fix pont volt, hiszen egy térítés mentes szállást csak nem hagyunk ki. Nagy köszi érte Tominak, illetve a szüleinek!
Nagyon jó tempóban haladtunk és a pihenőpontokat is minimálisra csökkentettük. Egy biztos pont volt, mégpedig Keszthely, hiszen gyönyörű! Az út odáig nyugisan és zökkenőmentesen telt, de valahogy fáradtabb volt a társaság is.
Hétfőre már tényleg minden bezárt, teljesen üres volt minden. Ez abból szempontból, hogy kényelmesen haladhattunk tök jó. De szomorú látvány volt a kiürült, néptelenné vált Balaton.

Elég hamar megérkeztünk Keszthelyre, itt még fellelhető volt némi élet.

Esztivel belelkesedtünk egy jó jégkásáért, de nem is gondoltuk, hogy ennyire problémás lesz. Ugyanis a darazsak is igen lelkesnek bizonyultak, legtöbbjük vígan fürdőzött a kásában. Természetesen nem adtuk fel, kitartóak voltunk.
Az ebédet is oldottuk meg, nagy hiba volt. Zsolti úgy jellemezte a pizzát, hogy háztartási keksz párizsival. Tényleg nem volt finom. :(
Ezután még beszereztük a vásárfiát, aztán irány Mária! Nagyjából 20 kilométernyi táv állt előttünk, szóval nem volt nagy kihívás. Zsolti közben vígan videózott vagy fényképezett.
A cél előtt még útba kellett ejtenünk egy bevásárlást is estére. Itt megszületett az a remek ötlet, hogy vacsira süssünk szalonnát.

Kora délután már a házhoz értünk, így kényelmes, nyugis este elé néztünk. Valószínűleg ha addig vesztettünk is, itt nyertünk egy pár kalóriát :)))) Jó volt.
Igyekeztünk korán nyugovóra térni, mert másnap reggel 6 órás kelést, 7 órai indulást Terveztünk Botondék nagy bánatára. Szerintetek sikerült?

GARMIN: